Kvarner történelme – Történelmi és kulturális információk Kvarnerról
Kvarner történelmének kezdetei a prehistorikus időkig nyúlnak vissza. A terület első lakosai a liburniaiak voltak, akik otthagyták nyomaikat e területen és kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. A görög és a római tengerészek jelenléte szintén jelentős befolyást gyakorolt Kvarner területére. A római hatás nyomait napjainkban is őrzik a kulturális jellegzetességek és a történelmi emlékművek.

A horvátok a 7. században érkeztek erre a területre, s érkezésük eseményét az egyik legfontosabb antik horvát nyelvemlék, az 1100-ból származó Baska emléktábla őrzi, amelyet Krk szigetén találtak meg. Kvarner kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig is csomópont volt a különféle népcsoportok vándorlásai során, amelyek mindegyike kitörölhetetlen nyomot hagyott e terület történelmében. Az évszázadok során rengeteg uralkodó váltogatta egymást, ezáltal a népesség összetétele is változóban volt. Az osztrák-magyar uralom különösen nagy hatással volt Kvarner területére; ebben az időben nyaralókat és villákat építettek a gazdag arisztokrácia számára, ezáltal felélénkítve a turizmust. A két világháború közötti időszakban Rijeka városának jelentősége megváltozott a Rijekai Szabad Állam létrejöttével - az 1920-as olaszországi bekebelezéssel, amelynek alkalmával autonóm területté vált a Római Szerződés értelmében. Rijeka a későbbiekben is megőrizte a régi városfalat, a kulturális és a történelmi nyomait annak az időszaknak, amikor Olaszországhoz tartozó terület volt - ez az örökség leginkább az emberek életmódjában és az olaszos temperamentumban érhető utól. A II. világháborút követően Rijeka és Isztria hivatalosan is csatlakozott a volt Jugoszláviához, napjainkban pedig már mint az egyik legjelentősebb régió és tengeri kereskedelmi központ a Horvát Köztársaság részét alkotják.